A felújított borsi Rákóczi-várkastély önmagában is izgalmas turisztikai célpont lehet, de még inkább érvényesülhet egy észak-keleti-magyarországi „Rákóczi-csomag” részeként. A határ magyar oldalán több olyan attrakció is található, amely a Rákócziakhoz kötődik. Ezeket mutatjuk be röviden.

Borsi közelében áll a kulturális kínálat szempontjából kiemelkedő sárospataki, füzéri, boldogkőváraljai és regéci vár; ezek az utóbbi években mind megújultak. Látogatószámuk országos szinten is kiemelkedő, az ország TOP 10 vára között a sárospataki (146 ezer fő/év), a boldogkőváraljai (85 ezer fő/év), valamint a füzéri (80 ezer fő/év) vár is szerepel.

A régió legjelentősebb Rákóczi-emléke a sárospataki vár és a benne található múzeum. Az épületet az 16. század harmincas éveiben emelték, a magyarországi reneszánsz építészet fontos emléke. Sárospatak 1616-ban lett Rákóczi-birtok, és a család egyik reprezentációs központjának számított. I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna jelentős építkezésekbe kezdett a birtokon: emeletet húztak a vár keleti szárnyára, új bástyát emeltek, 1646-ban pedig elkészült a Lorántffy-loggia. Később a Vörös-toronyra új szintet emeltek magas gúlatetővel, négy kis őrtoronnyal. Lakott itt Báthory Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona is. II. Rákóczi Ferenc 1694-ben költözött ide feleségével.

A gyönyörűen felújított vár járványmentes időkben remek kiállításokkal és időszakos programokkal várja a látogatókat.

A boldogkőváraljai vár 1644-ben lett I. Rákóczi György tulajdona, 1671-ben került más birtokoshoz. A császáriak még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben használhatatlanná tették. Ezen a télen állítják helyre a palotászárnyat, a ciszternaudvart, és berendezik az északkeleti toronyban lévő középkori konyhát. Működő csapóhídja is izgalmas. Tavasztól, ha a járványhelyzet engedi, ismét várja a látogatókat.

A boldogkőváraljai vár története, bár a törökökkel folyó harcokból alig jutott neki, ugyancsak mozgalmas. Sokszor cserélt gazdát, ostromolták Habsburgok és kurucok, hol egyik, hol másik került ki győztesen a küzdelmekből. Festői környezete, izgalmas, középkori hangulata mindenképp megér egy látogatást.

A regéci vár 1300 körül épült, és 1644-ben került I. Rákóczi György birtokába. A Borsiban született II. Rákóczi Ferenc itt, a várban töltötte kisgyermekkorát. Az épület a ma láthatónál eredetileg jóval kisebb alapterületű volt, lényegében egy toronyból és melléképületekből állt. A várat a 16. században kezdték bővíteni, teljes kiépülése a 17. században történt. Helyet kaptak benne palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények, bástyák, de egy különleges fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mása ma Sárospatakon látható.

A füzéri vár csak érintőlegesen kapcsolódik a Rákócziakhoz: nem volt Rákóczi-birtok, ám a Habsburgok a Wesselényi-összeesküvés után kobozták el az akkori tulajdonos Nádasdy családtól; az összeesküvésben részt vett Rákóczi Ferenc is. A vár első írásos emléke 1264-ből származik, de feltehetően már a tatárjárás előtt is állt. Egyik lehetett az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. Fekvése csodálatos, teljes felújítása óta közkedvelt kirándulóhely.